A személyiség fejlődése

Please download to get full document.

View again

of 114
6 views
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.

Download

Document Related
Document Description
A személyiség fejlődése. Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011. Követelmény. Kollokvium Írásban Teszt formájában. Kötelező irodalom. Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
Document Share
Document Transcript
A személyiség fejlődéseNeptun kód: LMP PS020K2Dr. Taskó Tünde Anna2011.Követelmény
  • Kollokvium
  • Írásban
  • Teszt formájában
  • Kötelező irodalom
  • Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2004.
  • Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000.
  • Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.
  • Ajánlott irodalom
  • Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti Tk, 1998.
  • Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000.
  • Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, HoughtonMifflinCompany, 1988.
  • Lerner, Richard M.: Handbook of childpsychology. New York, Wiley, 2006.
  • Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K., 2001.
  • A személyiség fogalma
  • a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)
  • A személyiség jellemzői:
  • A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye.
  • Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak.
  • A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.
  • A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is.
  • A személyiséget jellemzi az éntudat.
  • A személyiséget jellemzi az aktivitás.
  • A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.
  • A fejlődés fogalma
  • Minőségi változások sorozata, amely magasabb szintű szerveződéshez
  • A fejlődést befolyásoló tényezők
  • Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és érés)
  • Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb környezet (pl.: a társadalom, kultúra)
  • A fejlődéssel kapcsolatos nézetek
  • Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők szerepét hangsúlyozza
  • Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau, behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza
  • Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak tartja a fejlődésben (60%-40%)
  • A fejlődés üteme
  • Akceleráció: felgyorsult fejlődés
  • Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás
  • Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban túlhaladott szintre
  • Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés
  • A fejlődés iránya
  • Normális fejlődési irány
  • Deviáns fejlődési irány
  • A fejlődéslélektan vizsgálati módszerei
  • megfigyelés
  • kísérlet
  • önbeszámolók (interjúk, kérdőívek)
  • klinikai kikérdezés (Piaget)
  • tesztek, projekciós módszerek
  • produktumokvizsgálata (rajz stb.)
  • A vizsgálati irányok:
  • keresztmetszeti (transzverzális)
  • hosszmetszeti (longitudinális)
  • kombinált
  • A pszichikum fejlődésének törvényei
  • Plaszticitás (képlékenység) törvénye
  • Aktivitás törvénye
  • Szerkezet és funkció egységének törvénye
  • Koegzisztencia törvénye
  • Transzfer (átvitel) törvénye
  • A plaszticitás törvénye
  • Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az idegrendszer mőködésénekalakítása annál valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.
  • Aktivitás törvénye
  • A személyiségnek magának kell a tevékenységeket elvégeznie ahhoz,hogy az adottságnak megfelelő képesség kialakulhasson.
  • Szerkezet és funkció törvénye
  • A test és az idegrendszer érési folyamatához kapcsolódóan,az érettségnek megfelelő tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni, amikor az ehhezszükséges előfeltétel már kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és fejlődésnek.
  • Koegzisztencia törvénye
  • A személyiség különböző tevékenységfajtákban ugyanabban azidőben, különböző szinten fejlett.
  • Transzfer törvénye
  • Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat egy másik tevékenységfajtamegtanulásátmegkönnyítheti, illetve megnehezítheti – gátolhatja – spontán módon.
  • Az újszülöttkorSzületés
  • fejlődésében minőségi ugrás, mert
  • önálló biológiai lénnyé válik,
  • testi és pszichés trauma,
  • alkalmazkodnia kell az új környezetéhez,
  • elkezdődik a szocializáció folyamata.
  • Az újszülött
  • Átlagosan 3300 gr
  • 52 cm hosszú
  • Az újszülött testalkata
  • Nagy fej (testhossz ¼)
  • Rövid törzs
  • Esetlen, vékony végtagok
  • Tónustalan, fejletlen izomzat
  • Az idegrendszer
  • Idegrendszer:
  • az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével,
  • a kéreg funkcionálisan fejletlen,
  • a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek,
  • elkezdődik a myelinizáció.
  • Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgásVegetatív reflexek
  • Az alkalmazkodást szolgálják
  • csuklás,
  • tüsszentés,
  • nyelés
  • pilomotoros reflex,
  • Babinszkij reflex.
  • pupilla reflex,
  • Reflexek szopó Fogó lépegetőAz érzelmek jellemzői
  • elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem),
  • tanult érzelmek megjelenése,
  • rövid lefolyás, intenzív kifejezés.
  • szociális mosoly kíváncsiság Megismerés jellemzői
  • a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes,
  • a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van
  • A látás jellemzői
  • Születéskor a legfejlettlenebb
  • Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen
  • Szeretik az erős kontrasztokat
  • Bizonyos mintákat preferálnak
  • 1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál,
  • 2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ
  • 6 hónap után tekintetével letapogat,
  • 7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét
  • 8 hónap után megjelennek a konstanciák,
  • 10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.
  • A hallás jellemzői
  • születés után magas alsóküszöb,
  • csont, majd légvezetéses hallás,
  • erős hangokra sírással reagál,
  • az emberi hangra és a dallamra különösen figyel
  • A szaglás jellemzői
  • erős szagokra reagál,
  • az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet.
  • Ízérzékelés:
  • az édes és keserű ízeket megkülönbözteti,
  • a markáns ízekre reagál.
  • Bőrérzékelés:
  • 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb,
  • fájdalomérzet.
  • A szervi és egyensúlyérzet működik.A mozgás fejlődéseA mozgásfejlődés törvényei
  • Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé)
  • Proximodisztális törvény (a test középvonalától a periféria felé)
  • Mozgásfejlődés I.(Helyzet- és helyváltoztató)
  • Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét
  • 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát
  • 4 hónapos korban: hasról hátra fordul
  • 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát
  • 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul.
  • 5 hónapos korban: segítséggel ül
  • 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.
  • Mozgásfejlődés II.(Helyzet- és helyváltoztató)
  • 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik
  • 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll
  • 8 hónapos korban kezd el mászni
  • 9 hónapos korban: feláll
  • 10 hónapos korban: segítséggel jár
  • 12-13 hónapos korban: önállóan jár
  • 15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a lépcsőn.
  • 21-24 hónapos korban: guggolva játszik
  • 24-27 hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn, ügyesen szalad
  • 27-30 hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal ugrik
  • A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése I.3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és 30-40 msp-ig megtartani6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütögetA tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése II.
  • 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás
  • 10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni
  • 12-15 hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi
  • 21-24 hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz.
  • 30-33 hónapos kor: kigombol
  • MozgásfejlődésKisgyermekkor (1-3 éves korig)Testi fejlődés
  • Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik.
  • 3 éves korra kb. 1 m, 13-15 kg
  • 1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek, egyre biztonságosabbá válik. (Később szándékosan nehezítik.)
  • Mozgásfejlődés
  • 17. hónap: lépcsőn járás
  • 20. hónap: labdát rúg
  • 24. hónap: fut
  • 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn)
  • manipuláció fejlődik (firkálás)
  • evőeszköz használat
  • Észlelés és emlékezet
  • tovább differenciálódik
  • élettörténeti emlék
  • Játékfejlődés
  • Szimbolikus játékok jelennek meg.
  • Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma.
  • Továbbra is jellemző az explorációs játék,
  • építő játék is megjelenik a kézügyességgel.
  • Társas kapcsolatok fejlődése
  • hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez.
  • tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!
  • Éntudat kialkulása
  • önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése.
  • 2 úton: testséma kialakulása, másik ember felfedezése.
  • Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos kísérlete (20-24 hónapos törli le)
  • Nemi identitás 2 éves korra alakul ki
  • Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az első dackorszak!)
  • A beszéd fejlődéseA beszédelsajátításához szükséges:
  • Ép beszédszervek
  • Ép hallás
  • Ép idegrendszer
  • Beszélő emberi környezet
  • A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan)
  • Preverbális szakasz
  • Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig
  • Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik
  • Gagyogás (3-4 h. kor):
  • funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal
  • megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos
  • Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással előképződnek
  • 9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba, mama stb.
  • 6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi
  • 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó
  • 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak
  • Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)
  • Verbális szakasz
  • Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd
  • Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok
  • 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás
  • 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus
  • „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor
  • „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor
  • A kisgyermekkori beszéd jellegzetességei
  • Primer generalizáció
  • Szituatív
  • Indulati
  • Rövidít
  • Nem ragoz
  • Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata-picihópata)
  • Önkényes jelentésadás
  • Az óvodáskor (3-6-7 éves korig)A testi fejlődés jellemzői
  • A fejlődés tovább lassul
  • Kb. 90-100cm magasak a korszak kezdetén és 120-130 cm a végén
  • 13-15 kg a korszak elején és 18-20 kg a korszak végén
  • Első alakváltozás megtörténik a korszak végére arányosabb testalkat
  • Fej a törzs 1/6- a,
  • A végtagok rövidek
  • Az óvodáskori mozgásfejlődés
  • A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen
  • Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen
  • Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék
  • Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás
  • 5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni
  • Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad
  • Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés.
  • Vázizmok tömege nő, csontosodás,
  • tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés, ugrálás, rajzolás!).
  • Az óvodáskori csoportosulási formái
  • Együttlét - hely
  • Együttmozgás - mozgás
  • Tárgy körüli összeverődés - tárgy
  • Összedolgozás - együttműködés
  • Tagolódás - szerepek
  • Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői
  • Rugalmasak
  • A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek
  • A barátságok nem hosszú életűek
  • Gyakoriak a viták
  • Az érzelmi élet jellemzői
  • Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat funkciógyakorlásából fakad
  • Az érzelmeik gyorsan változnak
  • Impulzívak
  • Az óvodáskori észlelés jellemzői
  • Szinkretizmus:
  • Az egésznek a preferenciája
  • A részletek önállósodása vagy elhanyagolása
  • Tagolatlanság
  • ● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a megfigyelésben nyilvánul meg
  • A látás vezető szerepet tölt be
  • Az óvodáskori figyelem jellemzői
  • A spontán figyelem túlsúlya
  • Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak végére a szándékos figyelem tartóssága: 10-15 perc
  • Az óvodáskori emlékezet
  • Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál
  • Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban szemben a felidézéssel
  • A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet
  • Az óvodáskori képzelet
  • Élénk, csapongó képzeleti tevékenység
  • „Fantázia hazugság” jelensége
  • Az óvodáskori gondolkodás
  • Szemléletvezérelt
  • Egocentrikus
  • Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig
  • Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes
  • A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még hiányos
  • Centrálás
  • Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei (Piaget) ultrajelenségek
  • Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért esik az eső, mert a felhők szomorúak)
  • Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és teleengedték vízzel)
  • Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy hóembert tudjunk építeni)
  • Gyermeki realizmus
  • Erkölcsi felfogás
  • Heteronóm erkölcsi felfogás
  • A szabályokat szószerint kell érteni
  • A szabályok állandóak és nem módosíthatóak
  • A tekintély személynek szót kell fogadni
  • Következmény etika jellemzi
  • Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok és ártalmatlan túlzások között
  • Autonóm erkölcsi felfogás
  • A szabályok megváltoztathatóak
  • A szándékot is figyelembe veszi
  • Az óvodáskori játékformák
  • Funkcionális vagy gyakorló játékok
  • Szerepjátékok
  • Konstrukciós játékok
  • A rajzfejlődés szakaszai
  • Firka korszak
  • A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) – Luquet
  • Az intellektuális realizmus korszaka (5-9)
  • A szemléleti realizmus korszaka (10-12)
  • Fészek motívumFészekmotívumFészek motívumFészek motívum kereszttelFészekmotívum kereszttelRétegvonalas firkaRéveteg vonalkás firkaA szintetizálás képtelenségének korszaka
  • Aránytalanság
  • Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának hiánya
  • Az irányok gyakran véletlenszerűek
  • Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot (szétdobáltság)
  • Az intellektuális realizmus
  • Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát
  • Transzparencia (átlátszóság)
  • Aránytalanság
  • Emocionális felnagyítás
  • Események szalagszerű ábrázolása
  • Többszempontú ábrázolás
  • Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi megtapadás, hitelesség)
  • Zsúfoltság (hitelesség)
  • A szemléleti realizmus
  • Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még technikailag nem mindig képes rá
  • Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a rajzokon
  • Takarás
  • Lent és fent ábrázolása
  • Többszíntű ábrázolás
  • Kanyargó út
  • Előtér kiképzés
  • Az iskolaérettségTankötelezettség2003 évi LXI. Törvény.6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.Tankötelezettség(4) Az iskola igazgatója döntA tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.Az iskolaérettség jellemzői
  • Testi fejlettség
  • Pszichés fejlettség
  • Szociális érettség
  • Testi fejlettség
  • Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg
  • Ép érzékszervek
  • Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba)
  • Kezesség kialakult-e - lateralizáció
  • Testkép-testséma kialakult-e
  • Pszichés fejlettség
  • Munkaérettség: feladattudat, feladattartás, munkatempó
  • Ábrázoló tevékenység fejlettsége
  • Beszédfejlettség
  • Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben)
  • Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, kauzális gondolkodás
  • Emlékezet
  • Szociális érettség
  • Megfelelő alkalmazkodó képesség
  • Érzelmi kiegyensúlyozottság
  • Közösség igénye
  • Késleltetés képessége
  • Együttműködés képessége
  • Felnőtt irányításának elfogadása
  • A kisiskoláskor 6-7 éves kortól 10 éves korigTesti fejlődés jellemzői
  • Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik
  • A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás)
  • Differenciálódik a test körvonala
  • A csontrendszer fejlődése még nem befejezett
  • Az ujjpercek csontosodása 11-12 éves kor
  • A fogváltás korszaka
  • Nő a szív és tüdő kapacitása
  • Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség)
  • Az agy méretének növekedése
  • A frontális lebeny jelentősen növekedik
  • Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek
  • Érdeklődés
  • Jelentős fejlődés figyelhető meg
  • Megjelennek a hobbik
  • Gyűjtés
  • Tudásvágy jellemzi
  • KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 7-11.ÉV)
  • decentrálás
  • képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is
  • Szociális nézőpontváltás
  • gondolkodási reverzibilitás
  • konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen)
  • képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás
  • Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat állandóság
  • Az emlékezet
  • Terjedelme nő
  • Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap
  • Mechanikus
  • Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki
  • Erkölcsi fejlődés
  • Kevésbé függ a felnőtt véleményétől
  • Merev szabálykövetés jellemző
  • Kettős erkölcs
  • Társas kapcsolatok
  • Átpártolás( 8-9 év)
  • Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás.
  • Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban.
  • Empátia, segítségnyújtás jellemző.
  • A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent.
  • Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.
  • Serdülőko
    Search Related
    We Need Your Support
    Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

    Thanks to everyone for your continued support.

    No, Thanks